2. Az indulástól kezdve a sorozat alatt esténként kiürültek az utcák, akár a nagy focimeccsek idején. Népszerűségére jellemző, hogy a Rádióújság tanúsága szerint az egyik nagy forgalmú borbélyüzletben hat órakor fél órás csendet kértek a vendégektől, mert a borotválás és a hajvágás mesterei is A Szabó-családot hallgatták.

3. A Szabó család alkotói  igyekeztek minden szerepet neves színészekre osztani. Szabó Ernőt választották a családfő, Gobbi Hildát pedig a családanya szerepére. A sorozatban a budapesti színházi élet szinte minden kiemelkedő alakja megfordult Bács Ferenctől Körmendi Jánoson át Zenthe Ferencig és körülbelül 1000 művész közreműködött a felvételeken.

4. A szereposztást sokáig nem tették közzé. Ezzel egyrészt ismét a valóságot és a fikciót igyekeztek minél szorosabban egymásra fényképezni, másrészt hadat üzentek a nyugati sztárkultusznak. Végül a köz óhajának eleget téve a századik adást követően a Rádióújság hasábjain bemutatták a családtagokat alakító színészeket.

5. A nyári felvételek nehézségei miatt bevezettek egy másodszereposztást is, de emiatt sok hallgató reklamált, mert az egyes figurák képzeletükben már egy-egy jól ismert hanghoz kötődtek.

6. A Szabóék otthonául szolgáló, fantázia szülte Lapály utca 27/B-t a XIII. kerületbe helyezték. 

7. A sorozat első három epizódjának még Egyszerű emberek volt a címe. A szerzők a próbafelvételeket követően túl általánosnak találták, ezért úgy döntöttek, hogy – családtörténet lévén – egy vezetéknévre változtatják. A névválasztás körül legendák keringenek. Az egyik variáció szerint a családfőt alakító Szabó Ernő után keresztelték el a családot. A Szabó mellett szólt, hogy meglehetősen elterjedt, ráadásul – iparosnév lévén – nem is előkelő hangzású: tökéletesen illett a Lapály utca munkáskörnyezetébe.

8. A sorozat indulásakor a Rádió nem sugározott krimiket vagy kortárs környezetben játszódó hangjátékokat. Ezért volt szokatlan entrée, hogy A Szabó család első részében a szövetlopást leleplező 60 éves gyári munkást egyszerűen leütik a huligánok, és miután elveszik az iratait, a Hűvösvölgyben hagyják magára. Meglehetősen vakmerő vállalkozás volt egy bűnüggyel bevezetni egy rádiójáték-sorozatot abban az időben, amikor a kormány hivatalos álláspontja szerint a jól működő marxista társadalmakban nem volt bűnözés.

9. Az 1960-as évek kulturális programajánlójának funkcióját is betölthetné a sorozat. Icu régi Színházi Életeket vesz a Nyugatinál, ötórai teát iszik a Béke Szálló kupolatermében, a hully-gully dallamaira táncol, Csehovot, Németh Lászlót, Benedek Istvánt és Thomas Mannt olvas. A Vígszínházban megnézi a Rómeó és Júliát Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán főszereplésével. A valóság és a fikció összemosásának ékes példája, amint Icu Mercutio szerepében Benkő Gyulát méltatja, aki egyébként A Szabó családban a bátyját alakítja. 

10. A valóság és a fikció nem egyértelmű határait sokan kérték számon a sorozaton. Mikor Icu és Feri kitűzik az esküvőjük napját, soron kívül feladnak egymásnak egy „Szív küldit” a rádióban, a Kőbányai Gyógyszergyár kultúrtermében megtartott menyegzőjükről pedig maga Szepesi György, a neves sportriporter tudósít. Tibor, Péteri unokaöccsének haláláért egy ország neheztelt az írókra, és a hallgatók éjjel-nappal hívogatták a Vízi rendészetet, hogy megtudják, megtalálták-e már a fiatalember testét a Dunában.

hirdetés